A félelem számomra egy viszonylag megfoghatatlan, szorongással és keserű
szájízzel járó érzés.
Én is félek a komolyabb betegségektől (rák, baleset, lebénulás stb.), és a
szeretteim halálhírétől.
Viszont leginkább talán az elengedéstől félek. Attól, hogy amit/akit
egyszer annyira megszerettünk, hogy részünkké vált, ha elengedjük, egyben
magunkból is elveszítünk egy darabot.
Örök szkeptikus lévén, rettentően félek teljes bizalmat adni másoknak és
magamnak. Pedig tudom, adott helyzetet csak így lehet megélni igazán...
D., 28 éves
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.