2014. március 8., szombat

#29 Félek, hogy nem hagyok magam után semmit...


Most, hogy elgondolkodtam azon, mitől parázok és mitől félek, arra jutottam, hogy a kettőnek más-más jelentése van – számomra. A „para” kifejezés amolyan külső ingerek által kiváltott félelmet takar inkább. Parázok a galamboktól (meg úgy általában a madaraktól), a sötét, elhagyatott helyektől, az orvosoktól, vagy egy jó horror filmtől. A „félelem” megfogalmazást inkább komolyabb, érzelmekhez köthető esetekben használom. Félek attól, hogy elveszítem a szeretteimet. Félek attól, hogy azok akiket én fontosnak tartok, idővel elfelejtenek. Félek attól, hogy egyszer csak egyedül leszek, ahogy attól is, hogy nem hagyok magam után semmit…

I.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.